London az Egyes�lt Kir�lys�g �s azon bel�l Anglia f�v�rosa, vil�gv�ros, a kor�bbi Brit Birodalom f�v�rosak�nt a vil�g egyik politikai, p�nz�gyi �s kultur�lis k�zpontja. Nagy-London n�pess�ge 7 172 091 ^[1] , de az agglomer�ci�val egy�tt enn�l t�bb milli�val magasabb. N�pess�g�ben rengeteg k�l�nb�z� nemzet, kult�ra �s vall�s k�pviselteti mag�t, �gy Eur�pa �s a vil�g egyik legkozmopolit�bb v�rosa.

Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London n�ven is ismert eg�sz v�rost h�vjuk, ami a belv�rosb�l (City) �s harminck�t londoni Borough-b�l �ll. T�rt�nelmi szempontb�l a n�v a Cityre vonatkozik, amib�l a mai v�ros kin�tt. 1889 �s 1965 k�z�tt a kor�bbi London megy�re is hivatkozott, ami a mai Bels�-London ter�let�vel egyezik meg.

London k�zpontj�nak (Charing Cross) koordin�t�i: �. sz. 51�30′ ny. h. 0�8′. Az �kori r�maiak Londinium v�ros k�zpontj�t a London K�vel jel�lt�k.

Nagy-London ter�lete 1579 km². London kik�t�v�ros a Temze partj�n. A foly� nagy hat�ssal volt a v�ros fejl�d�s�re. Londont a Temze �szaki partj�n alap�tott�k �s t�bb sz�z �ven �t egyetlen h�d, a London Bridge vezetett �t a foly�n. Emiatt a v�ros k�zpontja sok�ig az �szaki parton volt. Amikor a 18. sz�zadban t�bb hidat is �p�tettek, a v�ros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a k�rnyez� s�k �s enyh�n dombos vid�keken. Emiatt London nagyj�b�l k�r alak� lett. A Temze r�gebben sokkal sz�lesebb �s sek�lyebb foly� volt, mint ma. A partj�t be�p�tett�k, �s t�bb mell�kfoly�ja ma a f�ld alatt folyik. Mivel a v�ros k�zel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az ap�ly-dag�ly v�ltakoz�sa �rad�ssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass�, de folyamatos emelked�se. Ezt g�takkal pr�b�lj�k szab�lyozni.