Az egyre n�vekv� iparosod�ssal London lakoss�ga a 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elej�n rohaml�ptekkel b�v�lt �s 1925-ig a vil�g legn�pesebb v�rosa volt. Ekkor el�zte meg lakoss�gsz�mban New York.

2005 k�zep�n Nagy-London lakoss�ga egyes becsl�sek szerint 7 517 700 f� volt. ^[12] A v�rosi ter�let egyre ink�bb n�vekszik, az agglomer�ci�val egy�tt lakoss�ga defin�ci�t�l f�gg�en 12-14 milli� f� k�z� tehet�. ^{[13] [14]} Az Eurostat egyik jelent�se szerint London az EU legn�psesebb v�rosa �s agglomer�ci�ja. ^[15]

A r�gi� ter�lete 1579 n�gyzetkilom�ter, n�ps�r�s�ge pedig 4761 f� km²-enk�nt, t�bb mint tizszer annyi, mint m�s angol r�gi�kban.

Etnikai �sszet�tel

A 2001-es n�psz�ml�l�s adatai alapj�n a lakoss�g 71,15%-a feh�rnek (brit 59,79%, �r 3,07%, egy�b feh�r 8,29%), 12,09%-uk indiainak, pakiszt�ninak, bangladesieknek vagy egy�b �zsiainak (t�bbs�g�ben sr� lankaiaknak araboknak vagy m�s d�l-�zsiai n�pcsoporthoz tartoz�nak, 10,91% feket�nek, 3,15%-uk kevert nemzetis�g�nek, 1,12%-uk k�nainak, 1,58%-uk egy�b kisebbs�ghez tartoz�nak vallotta mag�t. A lakoss�g 21,8%-a sz�letett az EU-n k�v�l. Az �rek alkotj�k a legnagyobb k�lf�ld�n sz�letett csoportot.