London a nemzetk�zi gazdas�g �s kereskeelem, legnagyobb k�zpontja, valamint egyike a vil�ggazdas�g h�rom nagy k�zpontj�nak. (London, New York, Toki� ^[2])

Mint Eur�pa legnagyobb teljes�tm�ny� v�rosi gazdas�ga, London �vr�l-�vre az orsz�g GDP-j�nek a 19%-�t adja. ^[3] Ez �sszegszer�en 2005-ben 219 milli�rd font. A londoni nagyv�rosi k�rzet termeli meg az orsz�g GDP-j�nek 30%-�t, azaz 2005-ben 345 milli�rd fontot.^[4]

Londonnak �t nagyobb gazdas�gi k�rzete van. Ezek: a City, Westminster, Canary Wharf, Camden & Islington �s Lamberth & Southwark.

�zleti k�rzet	Irodater�let (m²)	Irodafajt�k
A City	7,740,000	p�nz�gyi, t�zsdei, biztos�t�si, jogi
Westminster	5,780,000	k�zpontok, berendez�s, private banking, hedge alapok, korm�nyzat
Camden & Islington	2,294,000	kreativ ipar�gak, p�nz�gy, lakberendez�s, m�v�szet, divat, �p�t�szet
Canary Wharf	2,120,000	bank, m�dia, jogi irod�k
Lambeth & Southwark	1,780,000	k�nyvel�irod�k, tan�csad�s, helyi �nkorm�nyzat

London legjelent�sebb ipar�ga a p�nz�gyi szektor, ezen bel�l pedig a p�nz�gyi export, mely az orsz�g fizet�si m�rleg�nek jelent�s h�nyad��rt felel�s. ^[5] A City Eur�pa legforgalmasabb p�nz�gyi �s gazdas�gi k�zpontja. Bankoknak, biztos�t�knak, br�kerc�geknek, �gyv�di �s k�nyvel�irod�knak ny�jt helyet. Egy m�sodik, kisebb p�nz�gyi k�zpont fejl�dik ki a Canary Wharfon, a Cityt�l keletre. Itt van a HSBC, a Reuters, a Barclays �s sok m�s, els�sorban jogi iroda vil�gm�ret� k�zpontja. Londonban bonyol�tott�k le a vil�gp�nzben (eur�ban �s doll�rban) lebonyol�tott �zletek 31%-�t. Ez naponta �tlagosan 753 milli�rd doll�ros forgalmat jelent. T�bb doll�rban denomin�lt �zletet k�t�ttek itt, mint New Yorkban, �s t�bb eur�ban denomin�lt �zletet k�t�ttek, mint b�rmelyik m�s euroz�n�hoz tartoz� orsz�g v�rosaiban. ^{[6] [7]}

Az FTSE 100-ban szerepl� c�geknek t�bb mint a fele, �s Eur�pa 500 legnagyobb c�g�b�l 100-nak Londonban van a k�zpontja. Az FTSE 100 tagjainak 75%-�nak a v�ros vonz�sk�rzet�ben van a sz�khelye, valamint a Fortune 500 75%-�nak van a v�rosban irod�ja.

A m�diaszektor szint�n nagy sz�mban k�pviselteti mag�t, a m�diaipar a v�ros m�sodik legnagyobb gazdas�gi szolg�ltat� szektora.^[8]. A BBC az ipar�g legnagyobb foglalkoztat�ja. T�bb t�rsas�gnak is a v�ros k�rny�k�n van a sz�khelye. Sok orsz�gos �js�got Londonban szerkesztenek, amiket legink�bb a Fleet Streettel hoznak �sszef�gg�sbe az emberek. Mostan�ban azonban t�bbs�g�k a Canary Wharf k�r�l k�sz�ti az �js�gokat. A hang- �s filmfelv�teleket leggyakrabban a Sohoban k�sz�tik.

A turizmus szint�n London kulcsfontoss�g� ter�leteihez tartozik. 2003-ban 350.000 teljes munkaid�ben foglalkoztatott dolgoz� dolgozott ebben a szektorban, ^[9], m�g a turist�k �ltal itthagyott p�nz el�rte a 15 milli�rd fontot. ^[10] London a turist�k egyik kedvelt c�lpontja, �vente 27 milli� vend�g�jszak�t regisztr�lnak, ezzel P�rizs ut�n a m�sodik legl�togatottabb v�ros. ^[11]

R�gen a Port of London a vil�g legnagyobb kik�t�je volt, most pedig a 3. legnagyobb az orsz�gban. A kereskedelem nagy r�sze elhagyta a v�rost, s a k�zeli Tilbury lett a rakod�s helysz�ne.